Ebben a cikkben egy különleges úticélról, a „ZÁLÁTOJE KÁLCO”, azaz az orosz Arany Gyűrű városairól lesz szó. A Moszkvát is érintő, nagyjából ellipszis alakban csoportosuló települések bejárásával átfogó képet kaphatunk az orosz kultúra és történelem fejlődésének legfontosabb állomásairól. Az orosz főváros környékén található településeken alakult ki sok olyan tradicionális sajátosság, amelyek a későbbiekben hatalmas kiterjedésű nagyhatalommá tették Oroszországot.
Az Arany Gyűrűt alkotó nyolc fontosabb város a következő: Szergijev Poszad, Pereszlav-Zalesszkij, Rosztov, Jaroszlavl, Kosztroma, Ivanovo, Vlagyimir és természetesen Szuzdal. Ha szeretnénk körbejárni az Arany Gyűrűt, a legegyszerűbb Moszkvából indulni és ide is visszaérkezni utunk végén. Az Arany Gyűrű városaiban történő kalandozásaink során rengeteg, szebbnél szebb hagymakupolás templommal és régi kolostorral ismerkedhetünk meg.
A legtöbb utazó Szergijev Poszad (Сергиев Посад) irányában indítja el az Arany Gyűrű bejárását. Szergijev Poszad egy szerzetesről kapta nevét, aki itt létesített kolostort az 1340-es években. Hajdanán zarándokhely volt, majd fokozatosan az egyik legfontosabb ortodox egyházi központtá fejlődött. Ennek köszönhetően nem túl meglepő módon a város telis-tele van a jellegzetes, aranyozással díszített hagymakupolás templomokkal, szám szerint legalább ötven darabbal. A pompás szentélyegyüttes többsége a 17-18. században épült, de akad köztük olyan is, amelyet az 1400-as években emeltek. A leghíresebb építmény közülük is az elragadó, kék alapon aranyberakásos kupolákkal ékített Szentháromság-Szergij kolostoregyüttes, amely néhány másik műemléképülettel együtt 1993 óta az UNESCO világörökség részét képezi.
A következő nevesebb városban, Pereszlavl-Zalesszkijben (Пересла́вль-Зале́сский) kilenc templom és öt kolostor várja a látogatókat és a híveket. A Trubezs folyó torkolatánál fekvő település nagyon gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Alapítója Jurij Dolgorukij kijevi nagyfejedelem volt, akihez a mondák szerint Moszkva létrehozása is köszönhető. A várost ezután sokáig a kijevi nagyfejedelmek kormányozták, majd a 14. század elején a Moszkvai Fejedelemség birtokába került. A legszebb épületek a városban a manapság múzeumként működő Gorickij-kolostor, az Északkeleti Rusz legrégibb építményeként számon tartott Szpaszo-Preobrazsenszkij templom, valamint a legszebbnek tartott Nyikolszkij-székesegyház. Akiket nemcsak az egyházi vonatkozású látnivalók érdekelnek, azok felfedezhetik a város egyéb kiállításait is maguknak: a helytörténeti gyűjteményt vagy a gőzmozdony kiállítást, de akad vasaló- és teáskanna múzeum is a városban. Ha pedig hajlandóak vagyunk egy kis kitérőt tenni, felfedezhetjük Klescsin ősi városának romjait is.
Oroszország egyik legkorábban alapított városa Rosztov (Росто́в). A 862-es évtől már bizonyítottan létező, Nyero-tó parti település belvárosa a 17-19. századi tradicionális orosz építészet egyik ékköve. A rosztovi Kreml területét falakkal kerítették körbe és tornyokkal csipkézték, így biztosították védelmét. Ezen a területen számos jelentős, pompásan kialakított templomot építettek fel. A település első fénykora a 13. századra tehető, innentől vált külön részfejedelemséggé. Ennek köszönhetően gombamód szaporodni kezdtek a templomok, kolostorok, piacok. Bár politikai önállóságát az évszázadok során fokozatosan elveszítette, mégis jelentős egyházi központ maradt. Legrégibb épülete a 11. században emelt Bogojavlenszkij-kolostor, míg a Kremlben a legszebb és legjelentősebb templomnak az Uszpenszkij-székesegyház számít, ahol meghatározott időközönként harangjátékot is hallgathatunk.
A legkorábbi alapítású Volga-menti városnak Jaroszlavl-t (Ярославль) tartják az oroszok. A fáma szerint 1010-ben alapított településen rengeteg szemet gyönyörködtető templom, kolostor és egyéb műemlék található, ezekből néhány a 16. századból származik. A belvárosa is 2005 óta világörökségi védelem alatt áll. Mégsem ezek a település legidősebb épületei, hanem a leginkább a Kotoroszl folyó felől mutató Szpaszo-Preobrazsenszkij kolostor a hasonnevű dómjával együtt, amelyek felépítéséhez a jaroszlavli lakosság már a 12. században hozzáfogott. E kolostor könyvtárából került elő az Igor-ének is, amely egyben az egyik legrégibb orosz nyelvemlék is. További érdekesség, hogy itt született az első női űrhajós, Valentyina Tyereskova is.
Kosztroma (Кострома) szintén régi, feltehetően 12. századi eredettel bíró kereskedőváros a Volga partján. Ugyan a virágzó kereskedővárosban idővel egyházi épületek sokasága épült fel, a szovjet rendszer idején a helyi kreml egyházi épületei és a városi templomok többsége is áldozatul esett a szocialista szellemben történő templomrombolásoknak. A város legrégibb épületegyüttesének számító Ipatyjev-kolostor a Volga és a Kosztroma folyók által alkotott földnyelven áll. Fő érdekessége, hogy 1613-ban itt tették meg a bojárok I. Mihályt, az első Romanovot cárnak. (Az pedig már egy másik érdekesség, hogy 300 év múlva az utolsó orosz cárt, II. Miklóst éppen Ipatyev-házban végzik ki – igaz, erre már nem itt, hanem a szibériai Jekatyerinburgban került sor).
A 16. századi alapítású, orosz textilipar fellegvárának tartott Ivanovót (Иваново) gyakran emlegetik a „menyasszonyok városaként”, illetve az „orosz Manchester” néven is. A helyi textiltermékek híre még Angliáig is eljutott. Ennek oka abban rejlik, hogy a textiliparban többnyire nők dolgoznak. A több, mint 400 műemlék épülettel rendelkező város némileg elhanyagolt hatást kelthet az utazóban, emiatt nem is olyan látványos, mint az eddigi városok, de ha különleges élményre vágyunk, tegyünk egy kis kiruccanást Paleh faluba, amely messze földön híres a lakkfestészetéről.
Az egykori Vlagyimir-Szuzdali Fejedelemség székhelye, az 1108-ban alapított Vlagyimir (Влади́мир) ún. „fehér műemlékei” az UNESCO világörökség részét képezik. Ilyen például az „Istenanya elszenderedése” székesegyház is. A város leghíresebb építménye a 12. századból származó Aranykapu, Oroszország egyetlen máig épségben fennmaradt régi városkapuja; innen ágazik ki a város főútja is. Bár idővel ez a város is elveszítette politikai jelentőségét, továbbra is fontos kereskedelmi és egyházi központ maradt. Ennek legszebb példája a Dimitrij-székesegyház.
Ha az Arany Gyűrű útját Szergijev Poszad felé indulva tesszük meg, utunk végén juthatunk el Szuzdalba (Су́здаль). A „megszámlálhatatlan templom városaként” elhíresült, egy év híján 1000-ben létesített Szuzdal mintegy tablóba foglalja az előző városok összes sajátosságát: szinte nincs olyan utca, ahol ne találkoznánk legalább egy hagymakupolás templommal vagy széles kolostorral. Ezen épületek többsége minimum háromszáz éves és legalább 200 darab található belőlük a városban. Ezeket a templomokat sokszor nem egyházi elöljárók, fejedelmek vagy szerzetesek emelték, hanem az itteni, egymással versengő gazdag kereskedők. Sokszor ezek a templomok párban állnak egymással, mégpedig azért, hogy a kisebbikben telente is lehessen fűteni és igét hirdetni, a nagyobbik pedig hirdesse építője gazdagságát és hatalmát, illetve szolgáljon feloldozásként a földi bűnök alól.
Készítette: Méhes Judit Fotók: Pixabay
